A Google-nak fel kell darabolnia üzleti tevékenységét, közölte az Amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ) egy beadványban, megerősítve az előző adminisztráció javaslatát, miután egy szövetségi bíró tavaly megállapította, hogy a vállalat jogellenesen élt vissza monopóliumával a keresőpiacon.
Ahogy a The Washington Post és a The New York Times is beszámolt róla, a DOJ újra megerősítette, hogy a Google-nek el kell adnia a Chrome böngészőt. A minisztérium már tavaly is ezt javasolta, azzal az indokkal, hogy a Chrome eladása véglegesen megszüntetné a Google kontrollját a keresési hozzáférési pontok felett, és lehetőséget adna a rivális keresőmotoroknak, hogy hozzáférjenek a böngészőhöz, amely sok felhasználó számára az internet kapuja.
További korlátozások a Google ellen
Az igazságügyi minisztérium megtartotta a Biden-korszak egyik javaslatát is, amely megtiltaná a Google számára, hogy olyan vállalatoknak, mint az Apple, más okostelefon-gyártók és a Mozilla, fizessen azért, hogy a Google Kereső legyen az alapértelmezett keresőmotor az eszközeiken és böngészőikben.
Ugyanakkor eltávolítottak egy korábbi javaslatot, amely a Google-t arra kötelezte volna, hogy adja el részesedéseit mesterséges intelligenciával foglalkozó startupokban. Ez a döntés azután született, hogy az Anthropic – egy AI-fejlesztő cég – közölte a kormánnyal, hogy szüksége van a Google pénzügyi támogatására ahhoz, hogy tovább működhessen. Ahelyett, hogy teljesen betiltanák a Google AI-befektetéseit, az új javaslat szerint a vállalatnak minden AI-befektetés előtt értesítenie kellene a szövetségi és állami hatóságokat.
A Google válasza és saját javaslatai
A Google várhatóan saját alternatív megoldási javaslatokat fog benyújtani a végleges döntés előtt. Decemberben már egy korábbi beadványában azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium túlzott mértékben avatkozna be, és az eredeti javaslatok egy “túlzásba vitt beavatkozási programot” tükröznek, amely “messze túlmutat a bíróság döntésének lényegén” – vagyis azon, hogy a Google hogyan köt megállapodásokat partnereivel a keresőmotor terjesztésére.
A Google azt javasolta, hogy folytathassa az Apple és a Mozilla partnereként a Google Kereső fizetett ajánlását, de lehetővé tenné, hogy ezek a vállalatok más keresőmotorokkal is együttműködhessenek különböző platformokon.
Például:
- Az Apple dönthetne úgy, hogy különböző alapértelmezett keresőmotorokat kínál az iPhone és iPad készülékein.
- A böngészőgyártók évente egyszer megváltoztathatnák az alapértelmezett keresőmotorjukat.
Politikai összefüggések és lehetséges következmények
A The Washington Post megjegyzi, hogy a DOJ beadványa arra utalhat, hogyan fogja kezelni a Trump-adminisztráció a nagy technológiai vállalatokkal kapcsolatos trösztellenes ügyeket. A dokumentum alapján úgy tűnik, hogy a Biden-adminisztrációhoz hasonlóan szigorúan léphet fel a nagy techcégekkel szemben, annak ellenére, hogy sok iparági vezető támogatta Trump kampányát és politikáját.
Érdemes megjegyezni, hogy a Google anyavállalata, az Alphabet anyagilag támogatta Trump elnökválasztási kampányát, és nemrég felhagyott a sokszínűségi munkaerő-felvételi célokkal, mondván, hogy “többé nem határoz meg felvételi kvótákat a munkaerő összetételének javítására”.
Emellett az amerikai Képviselőház nemrégiben beidézte az Alphabet vállalatot és vezérigazgatóját, Sundar Pichait, hogy nyújtsanak be kommunikációs dokumentumokat a Biden-adminisztrációval folytatott COVID-19-es egyeztetéseikről.
Mi lesz a végső döntés?
A végső döntés áprilisban várható, amikor Amit Mehta szövetségi bíró, aki korábban megállapította, hogy a Google monopóliumként működött, meghallgatja mind az igazságügyi minisztérium, mind a Google álláspontját, majd végleges határozatot hoz az ügyben.
(via)
